Hát ez történt…blogot nyitottam. Nem mintha olyan nagy cucc lenne, napló a neten, na és? Van nekem naplóm, szép, kemény kötésű füzet – nem is tudom, miért döntöttem úgy, hogy a neten folytatom. Illetve tudom…de erről majd máskor. Addig lehet találgatni: miért blogol egy 16 éves gimnazista?

A blog címén nem sokat gondolkodtam: Mese habbal. Mese – mert ez életem központi része, eleinte hallgattam, aztán olvastam, majd mondtam, végül írtam is. És a hab? Minden, ami még van – család, szüleim, bátyám, suli, barátnők, barátok, sport a köbön, és az állatok. Hogy is mondják? Egy kép többet ér ezer szónál? Mondjuk ezzel abszolút nem értek egyet, de legyen – itt egy videó, hátha ebből többet megtudtok rólam. Picit dicsekedtem is benne, bocsi – az egyik képen éppen Lackfi Jánostól veszem át az országos meseíró pályázat első díját, egy másik meg, amin még csak 11 éves vagyok, a „Mesék Mátyás királyról” mesemondó verseny budapesti területi döntőjén készült – amit sikerült megnyernem. Szóval: mese habbal….

 

https://www.youtube.com/watch?v=Hu2RUiDDtr0